A patológus munkája és szerepe

A legtöbb ember nem tudja, hogy a patológusok mivel is foglalkoznak valójában. Sokaknak a boncolást végző orvosok jutnak eszükbe, és megborzonganak. Pedig nagyon sok esetben találkozunk velük közvetlenül és közvetetten is: nagyon sok betegség pontos diagnózisa a patológusok tevékenysége nyomán születik meg, ezekben az esetekben ez a tevékenység a betegágynál gyógyító orvosok munkájához elengedhetetlen. Ma már sok olyan patológus dolgozik, aki egy-egy adott kóros elváltozásból maga vesz mintát, majd a minta mikroszkópos vizsgálata után diagnosztizálja a betegséget.

Mit is csinál pontosan a patológus?

A klinikai információkból (betegvizsgálat és képalkotók adatai), valamint a szövettani mintákból készített metszetek mikroszkópos vizsgálatával megállapítja a betegség típusát, súlyosságát, bizonyos esetekben azonosítja a kórokozó baktériumokat vagy gombákat, daganatos betegségek esetén megállapítja a pontos stádiumot is. A patológiai lelet gyakran a gyógyulás első és egyik legfontosabb lépése. Ezek mellett a gyógyító orvosi csapat munkáját segíti szaktudásával (onkológust, sebészt, belgyógyászt).

Sok patológus vesz részt különböző kutatásokban, rákkutatási projektekben.

Munkájához tartozik a boncolások végzése is, amikor a halálhoz vezető folyamatok tisztázódnak, kiderül a halál közvetlen oka.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

A szakorvos mintát vesz az élő/beavatkozások során eltávolított szervből vagy szövetből vékony- vagy vastagabb tűvel, melyet egy speciális folyamat során asszisztensek előkészítenek arra, hogy mikroszkópos vizsgálatra alkalmassá váljon. A minta egy üveglapra kerül, majd megfestik, hogy mikroszkóp alatt, vagy digitalizálva, monitoron vizsgálni lehessen. A patológusok a szövetek kóros elváltozásainak megállapítása után pontos leírást és diagnózist tudnak adni a betegségről. Így állapítják meg például azt, hogy valakinek van-e daganatos megbetegedése és az milyen stádiumú.

szövet: az adott területen egymás mellett lévő és összehangoltan működő sejtek összessége
metszet: üveglapra helyezett 4-5 um szövetréteg
kenet: a kérdéses elváltozásból lesodort vagy kiszívott sejteket üveglemezre (tárgylemez) szélesztik

Miért fontos a patológus a gyógyulásban?

A patológus a betegség pontos diagnosztizálásával és a gyógyítást segítő beavatkozások, kezelések megállapításához szükséges tanácsadással egyenrangú és rendkívül fontos tagja a gyógyulást segítő orvosi csapatnak. A patológus a betegségek és azok hatásainak legfőbb szakembereként sokat tud segíteni önnek betegsége pontos leírásában és megértésében.

Molekuláris patológia
A molekuláris patológiai diagnosztika számos gyakori daganat esetében a célzott kezelés alapja: tüdő-, emlő- vastagbél- és gyomorrák esetekben, és egyes hematológiai rosszindulatú betegségek esetében is meg kell határozni azokat a specifikus molekuláris eltéréseket, amelyek célzott terápiás szerekkel támadhatók.

Digitális mikroszkópia
A digitális mikroszkópia fejlődése lehetővé teszi az on-line telekonzultációt és oktatást, valamint a 21. század követelményeinek megfelelő, sokkal pontosabb méréseket és értékelést.

Hol találkozhat a mindennapok során a patológus munkájával?

Betegségek szűrése esetén

• nőgyógyászat: citológia (citológus szakorvos, azaz szakosodott patológus)
• emlőszűrés: citológia és szövethenger (core) biopszia

Megbetegedések kivizsgálása során

• Idült máj- és vesebetegségek pontos diagnózisában gyakran van szükség a szövettani diagnózisra.
• Gyomor- és bélpanaszok esetében végzett endoszkópiás vizsgálat során gyakran történik mintavétel, amelynek szövettani vizsgálata jelentősen befolyásolhatja a további kezelést.
• Bizonyos bőrbetegségek, bőrelváltozások diagnosztikájában csak a szövettani vizsgálat vezet el a pontos diagnózishoz.
• Fül-orr-gégészeti betegségek egy részében a szövettani diagnózis a kivizsgálás szükséges részét képezi.
• Nőgyógyászati, urológiai betegségek, rendellenességek pontos diagnózisa sok esetben csak a patológiai lelet alapján állítható fel.
• Képalkotóval felfedezett (mammográfia, ultrahang, CT) gyanús elváltozásból (pl. daganatos megbetegedés gyanúja) vett aspirációs citológiai vagy core biopsziás mintavétel esetén a mintából készített kenetet vagy szövettani metszetet a patológus értékeli.   
• általában a kezelőorvos: sebész, belgyógyász közli a patológus által készített szövettani leletünk eredményét.

Megbetegedések gyógyítása kapcsán

• A sebészeti beavatkozások során (műtét közben) azonnali szövetvizsgálat - intraoperatív vizsgálat
• Az eltávolított szövetből készített metszet további részletes elemzése, amely a műtét előtt vett mintával együtt képezi a terápiás döntések jogi és gyakorlati alapját.
• A korszerű kezelési elveknek megfelelően a patológiai "arzenálban" genetikai alapú diagnosztikai eljárások sora létezik, amik segítségével az eltávolított szövet további vizsgálata alapján pontosítani lehet a diagnózist, és ennek megfelelően a kezelőorvos hatékonyabb, célzott terápiát rendelhet el.

Mi a legégetőbb probléma Magyarországon a patológiai osztályok működése kapcsán?

Magyarországon sajnos rendkívüli létszámhiány alakult ki a patológiai osztályokon az elmúlt évtizedekben, ami hatékony működésüket, ezzel együtt a betegellátás színvonalát mára súlyosan korlátozza (pl. hosszú leletátfutás, patológus nélküli patológiai osztályok). A patológiát választó fiatal orvosok száma rendkívül alacsony, emellett a magyar patológusok között nagy a még nyugdíjasan is praktizálók száma, ugyanakkor egyre több a külföldön munkát vállaló fiatalabb magyar patológus.

Az okok közt meg kell említeni a szakma indokolatlan alulbecsültségét és alulfinanszírozottságát (alacsony fizetések, korszerűtlen, elavult felszereléssel működő osztályok). Nem lehet tagadni, hogy ahol a patológiai osztályok működését nem fejlesztik, ott a betegellátás színvonala is elmarad a ma elvárható szinttől.