Dr. Lotz Gábor és munkacsoportja szöveti alapú FISH diagnosztika segítségével a Helicobacter pylori clarithromycin rezisztenciáját illetve annak populációs dinamikáját vizsgálva tett új megállapításokat a primer és szekunder clarithromycin rezisztencia eredetének kérdéskörében. Közleményük most jelent meg a Nature Communications folyóiratban.
Nat Commun 12, 2255 (2021)

A clarithromycin a makrolidok közé tartozó antibiotikum, melyet széles körben használnak a felső és alsó légutak illetve a kismedence és a bőr bakteriális gyulladásos megbetegedéseinek kezelésére, továbbá a gyomor Helicobacter pylori (H. pylori) fertőzésének eradikálásában alapgyógyszernek számít. A H. pylori fertőzés következtében a gyomor krónikus gyulladása, gyomor- és nyombélfekély, valamint gyomorrák és -limfóma alakulhat ki. A fertőzés eliminálásának sikere az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, melynek hátterében elsősorban a clarithromycin ellen kialakuló antibiotikum rezisztencia növekvő gyakorisága áll. A Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézet Molekuláris Patológia Laboratóriumában Dr. Lotz Gábor és munkacsoportja 4744 H. pylori fertőzött beteg gyomorbiopsziás mintáján vizsgálta a H. pylori fertőzés clarithromycin-rezisztencia státuszát. Érdeklődésük középpontjában a clarithromycin rezisztencia kialakulásának hátterében álló okok felderítése állt.

Régóta ismert a makrolid antibiotikumok között fennálló keresztrezisztencia, vagyis a korábbi H. pylori eradikációk vagy egyéb clarithromycinnel kezelt fertőzés mellett a többi makrolid családba tartozó antibiotikum korábbi fogyasztása is vezethet clarithromycin rezisztens H. pylori fertőzéshez. A munkacsoport célul tűzte ki a betegek gyógyszerfogyasztási anamnézisének felmérését. A betegek személyre szóló makrolidexpozíciójának felderítéséhez a munkacsoport a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) Stratégiai Elemzési Főosztály segítségével a NEAK országos gyógyszerkiváltási adatbázisát használta.

Az adatok alapján a rezisztencia kialakulásában a korábbi gyógyszerfogyasztás szerepét a nem és életkor alapján jelentősen eltérőnek találták. Különösen érdekesnek bizonyult a korábban semmilyen makrolid antibiotikummal nem kezelt, ám mégis clarithromycin-rezisztens csoport. Ezen primer rezisztencia hátterében a rezisztens H. pylori törzzsel történt megfertőződés vagy az antibiotikum hiányában is érvényre jutó rezisztencia mutáció volt feltételezhető. Ezek szerepének illetve jelentőségének tanulmányozásához a csoport Dr. Röst Gergely matematikussal, a Szegedi Tudomágyegyetem Bolyai Intézetének kutatójával a clarithromycin rezisztens H. pylori populációs dinamikájának leírására alkalmas matematikai modellt állított fel. Ennek révén sikerült igazolni, hogy a spontán mutáció érvényre jutása az antibiotikum jelentette szelekciós nyomás hiányában igen ritka, a primer rezisztens esetek 98,7%-a rezisztens H. pylori törzzsel történt fertőzéshez köthető. Epidemiológiai modelljük továbbá rávilágított, hogy a nem-eradikációs célú makrolid fogyasztás korlátozása hozzájárulhatna a clarithromycin rezisztencia populációs szintű növekedésének megállításához.

Közleményük Dr. Kocsmár Éva, a Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola negyedéves PhD hallgatója vezető szerzőségével jelent meg a Nature Communications folyóiratban:

Éva Kocsmár, György Miklós Buzás, Ildikó Szirtes, Ildikó Kocsmár, Zsófia Kramer, Attila Szijártó, Petra Fadgyas-Freyler, Kató Szénás, Massimo Rugge, Matteo Fassan, András Kiss, Zsuzsa Schaff, Gergely Röst and Gábor Lotz
 

Primary and secondary clarithromycin resistance in Helicobacter pylori and mathematical modeling of the role of macrolides.

Nat Commun 12, 2255 (2021).

https://doi.org/10.1038/s41467-021-22557-7

https://www.nature.com/articles/s41467-021-22557-7