Gyakorló patológusok számára jól ismert probléma a diagnosztikai munka során elkészült minták megfelelő, hosszú távú tárolása. Ma Magyarországon több, mint 2 millió szövettani blokk és 4 millió metszet készül évente a patológiai laborokban. Ezeket, mint az egészségügyi dokumentáció része, rendeletileg szabályozva 30 évig meg kell őrizni. Az archiválás módjára vonatkozóan jelenleg nincsen külön előírás, részletes szabályozás, ennek megfelelően nagyon heterogén módokon és eszközökkel történik a tárolás. Valós nyomonkövetése a mintáknak sokszor nehézkes.
Az elmúlt években egyre több kisebb patológiai labor szűnt meg részben vagy egészen és olvadt be regionális nagyobb patológiai osztályokba. Továbbra is arra lehet számítani, hogy a közeljövőben fokozódik a patológiai, diagnosztikai munka centralizálása, nagyobb laborokban nagyobb esetszám jelenik meg, így nagyobb lesz az archiválási terhelés is.
Fenti folyamatok mellett, elkerülhetetlen a patológiai minták szofisztikált nyomonkövetése (worflow-management) lehetőségének megteremtése. A workflow management megoldásoknak két fő infrastrukturális pillére van, melyek integrált működése elengedhetetlenül fontos: 1) a mintákat (kazetta, tárgylemez) state-of-the-art módon azonosító vonalkód rendszer (író és olvasó eszközök) 2) a minták nyomon követését biztosító szoftveres megoldás. Az elmúlt években az EFOP-2.2.10 projekt keretében lényeges fejlesztések történtek, melyek során több, AEEK fenntartotta kórház patológiai osztályán elindult a patológiai minták fizikai beazonosítását lehetővé tevő vonalkód-rendszerek telepítése és beüzemelése, valamint egy központi, EESZT-hez kapcsolódó, ún. Patológiai Informatika Rendszer (PIR) fejlesztése is elkezdődött.
A patológiai minták nyomonkövetése természetesen az archivumokban is elengedhetetlenül fontos, jogi-, betegbiztonsági- és adatbiztonsági szempontból is. Az archívumból mintákat csak indokolt esetekben lehet további vizsgálatok elvégzése érdekében vagy konzultációs kérések teljesítése végett elővenni, ezek egy része eleve peres jellegű eset.
A problémát felismerve, az ASK-M Kft. - a 3DHISTECH világszínvonalú metszetscannereit is gyártó műszerfejlesztő cég - dr. Fónyad László (SE, 1.sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet) szakmai vezetése mellett, automata patológiai minta archiváló rendszer fejlesztésébe kezdett. A cél egy olyan komplex és mindenek előtt zárt rendszer megalkotása volt - szekrények, szenzorok, robotkarok, vezérlő informatika, adatbázis, és felhasználói felületek -, ami lehetővé teszi, hogy az archívumba bekerült minták pontos helyét, bekerülési idejét rögzíteni lehessen, valamint rögzít minden olyan eseményt, amikor az egyes mintákat az archívumból kiemelték, illetve visszahelyezték. A rendszer a tervek szerint teljes egészében robotizáltan és zártan működik majd, elkerülve így az archívum anyagaihoz való bármiféle jogosulatlan hozzáférést.
Sikeres első fejlesztési fázis után, jelenleg a cél a prototípus gyerek-betegségeinek kijavítása és az eszköz sorozatgyártásra képes változatának megtervezése. A modulárisan bővíthető eszköz egy kb. 100x50x200 cm-es egységében több, mint 100.000 metszet vagy 22.000 blokk tárolása valósítható meg.
A fejlesztés megvalósításához és prototípus előállításhoz, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatala, a Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatásának keretén belül, sikeres pályázat után, 87-millió Forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott.
